Dunaferr SE - Pick Szeged 32-30 (17-15) Dunaferr SE: Mikler, Törő 7, Császár 8, Kukucka 2, Zubai 1, Djukic 5, Iváncsik T. 3. Csere: Szathmári (kapus), Kemény, Rosta, Grebenár 3, Nagy K. 3, Sándor, Dénes. Edző: Imre Vilmos.
A felkészülés véghajrájában, ezúttal a tavalyi bajnoki ezüstérmes Pick Szeged együttesét fogadták ma edzőmérkőzésen a Dunaferr SE férfi kézilabdázói. Mivel a közös munka elején a Veszprém gárdáját már sikerült legyőznie a mieinknek hazai pályán, ezért ezúttal is a győzelem volt a célja Imre Vilmos csapatának, bár azt a Dunaferr mestere is elismerte a találkozó előtt, hogy játékosai még nem pihenték ki az elmúlt hetek fáradalmait. Pontosabb Szeged Hogy aztán a fáradtság, vagy más miatt, azt nem tudni, de nagyon rosszul kezdtük a találkozót, hiszen védekezésben és támadásban is egyértelműen a vendégek akarata érvényesült, így egyáltalán nem volt véletlen, hogy Imre Vilmos már a nyolcadik percben időt kért, hogy rendbe rakja csapatát (3-5). A mesteri intelmek sem hatottak azonnal, mert a félidő derekáig továbbra is a Szeged irányította a játékot, miközben a mieink eladott labdákkal, rosszul irányzott lövésekkel bosszantották edzőjüket, s az értük drukkoló közönséget (6-10). Ebben az időszakban egyedül Djukic góljai jelentettek némi vigaszt, de ahogy pontosabbá vált játékunk, s Császárék is feljavultak, végre olvadni kezdett a vendégek előnye. A huszonegyedik percben már Kurtes edzőnek kellett tanácsokkal ellátnia együttesét, de az időkérés nem segített az egyre több hibával játszó vendégeken, így öt perccel a félidő vége előtt már a mieinknél volt az előny (14-13). Melyet a félidőig nem csak megtartottak a piros-fehérek, hanem kihasználva a szegediek gyenge védekezését, még növeltek is, így 17-15-ös előnnyel vonulhattak a szünetre Iváncsikék. Biztosabb Dunaferr A második játékrész elején nem nagyon változott a játék képe, felváltva szerezték góljaikat a csapatok, de úgy hat-hétpercnyi játék után megrázta magát együttesünk, s sorozatban négy gólt lőve, faképnél hagyta a Magyar Kupa címvédőjét (24-18). Időt is kértek a vendégek, s ez segített is nekik, mert alig három perc alatt visszajöttek két találatra, igaz azonban, hogy ebben a mieink is benne voltak rendesen, mert hetest, ziccereket hibáztak, s ezt nem is hagyták büntetlenül Ilyésék (24-22). A félidő derekán így Imre Vilmosnak is időt kellett kérnie, s akárcsak kollégájának, neki is sikerült helyes tanácsokkal ellátni tanítványait, akik Mikler védéseinek, illetve Törő és Császár góljainak köszönhetően ismét megnyugtató előnyre tettek szert az egyre keményebbé váló találkozón (29-25). A véghajrára szerencsére már nem sok izgalom maradt, mert hiába kapott bántóan nagy hazai pályát a két sípmestertől a vendégcsapat, együttesünk magabiztosan tartotta vezetését, s még az is belefért, hogy az utolsó két percben három gólt kapjanak Miklerék, akik így is 32-30-ra nyerték a találkozót, második félidei játékuknak köszönhetően teljesen megérdemelten.